Zsinagóga épülettörténet

Az első zsidó templomot Berettyóújfaluban egyes források szerint 1790-ben hozták létre, más források szerint 1806-ban amikor már 30 zsidó család élt a településen. Az adatok szerint az épületet többször, 1840-ben és 1866-ban is tatarozták, az 1903-as megemlékezés szövege szerint többször nagyobbították is, követve a hitközség növekvő létszámát.

A Sárrét c. hetilap 1903. június 21. száma szerint június l4-én a berettyóújfalui zsidó hitközség nagygyűlést tartott. Döntés született arról, hogy a régi templomot elbontják, az új templomot pedig a mostani helyén építik fel, az új iskolával, húscsarnokkal és rituális fürdővel együtt 54.000 koronát szavaztak meg. A templom tervezésére, építésére már szerződést kötöttek Weismann Béla nagyváradi építésszel. A régi templomot a korabeli sajtó szerint július 5-én lebontották, feltehetően teljesen, annak nyomai, maradványai nem fedezhetők fel. Az új templom alapkőletételére július 15-én került sor Blum Amram (Ábráhám)  rabbi működése idején, amikor már 152 család alkotja a hitközséget.

A 2019-20-as felújítás során az egyik megmentett ajtó takaró lécén egy ceruzás feliratot találtunk, mely igazolja az 1903-as építési évet, egy Szilágyi nevezetű asztalos örökítette meg a nevét ezen deszka belső részén. 

Gyorsan haladt az építkezés, 1903. szeptember 20-i héten már a tetőzet bokréta-ünnepélyét tartották meg. A belső kialakítás a falfestésekkel zsidó vallási előírásoknak megfelelően kizárólag növényi ornamentikát és absztrakt, geometrikus mintákat tartalmazó díszítés. Az ismert hasonló korú, rendszerű zsinagóga-enteriőrök közül messze kiemelkedik igényességével, gazdag és szellemes rendszerével, motívumhasználatával és egészen egyedi stílusával. Díszítőfestése egy enyves kötőanyagú festés, vagyis szekkó. A templomtér oldalfalainak vörös alapon zöld-sárga virágmotívuma nagyon absztrakt és dekoratív, szinte alig emlékeztet a természetre. A mennyezet koncepciója a görög-római akantusz-ornamentikából ered. A nagy, téglalapba írt levelekben viszont a gótikus épületszobrászat geometrikus keretek között kibontakozó naturalizmusát érezzük. Az oldalfalak orientalizáló-szecessziós festésével ellentétben ennek stílusa tehát inkább eklektikus, historizáló.

A zsinagóga főhomlokzatán eredetileg három bejárat nyílt: a középső főbejárat az előcsarnokba vezetett, a szélsők a lépcsőházakba, amelyeken keresztül a karzatot lehetett megközelíteni. A hagyományoknak megfelelően ez volt a nők helye, amelyet teljesen külön bejáraton át lehetett megközelíteni.A női karzatot a hajó felől fa mellvéd és rácsos felépítmény választja el. A karzatokon is voltak ülőhelyek, valószínűleg a hajóban lévőkkel megegyező padok, melyeket a templomtér közepe felé fordítva állítottak fel.

A férfiak által használt előcsarnok a női lépcsőházakhoz képest sokkal előkelőbb kialakítású lehetett.

Hoffmann Márkus-Mordechaj rabbi és családja 1948-ban alijázott Izraelbe, feltehetően ez az időpont jelenti a berettyóújfalui zsidó hitközség végét is. Egyes hagyományok szerint a helyi ÁFÉSZ megvásárolta az épületet a hitközségtől, egyetlen feltétel mellett: a mártírok emléktábláját a zsidó iskolában vagy a zsidó temetőben kell felállítani. 1965-ben az ÁFÉSZ vasboltot, vasáruraktárt nyitott a zsinagógában. Ez jelentős átalakításokkal járt. Részben visszabontották és újjáépítették a kerítést, megszüntetve annak hármas bejáratát, egyletlen nagykaput hoztak létre. Az áru védelme érdekében vasrácsokkal látták el a bejárati kapukat és az ablakokat. A belsőben a padokat eltávolították, szétverték a bimát, s ajtót vágtak a központi térből a karzatra vezető lépcsőházba. Feltehetően ekkor bontották el a tóraszekrényt, illetve maradványait, s alakították át a mizrah fal nyílását is. A bolt megnyitásakor valószínűleg már nem volt az előcsarnok falán a mártírokra emlékeztető tábla, azt a zsidó temetőbe vitették. Talán biztonsági okokból később elfalazták a hármas főbejáratot, és tatarozták az épületet, eltüntetve szinte az utolsó eredeti tagozatokat is. Az ablakok erősen megrongálódott külső szárnyait leszerelték (azok helye az ablakívekben részlegesen vagy teljesen fennmaradt elválasztó sávok mellett látszik), az ablakokra is védőrácsokat szereltek.

A zsidó iskolának még rosszabb sors jutott, az 1970-es években lebontották a láthatóan jó állapotú épületet. Helyén ma társasház emelkedik.

A felújítás 2019-2020-ban a TOP-1.2.1-15-HB1-2016-00003 azonosítószámon „A berettyóújfalui Zsinagóga és a zsákai Rhédey Kastély felújítása és turisztikai attrakcióvá fejlesztése” című projekt részeként valósult meg, a Széchenyi 2020 Program keretében 495,31 millió forintos Európai Uniós támogatás segítségével, mely összegből Berettyóújfalu Város Önkormányzata 308,97 millió Forintnyi támogatásban részerült, valamint további 275 millió forintos állami támogatással egészült ki.

Tervező: MEGALIT ’90 Mérnöki Iroda Kft. - Debrecen

Kivitelező: HUNÉP Zrt.- Debrecen

A Zsinagóga Kultúrtérben helytörténeti tárlat, koncertek, és egyéb kulturális rendezvények várják az érdeklődőket.  A tér konferenciák és szakmai napok megtartására is alkalmas.

A rekonstruált zsinagógát kiszolgáló épülettel egészítették ki. Itt kaptak helyet a mosdók, az épületgépészeti berendezések. Az épületben kávézó és információspont is működik.